A fürdőcskézés után még maradt egy fél délutánunk, így kitaláltuk, hogy hazafelé menet megnézzük Vaduzt, Liechtenstein fővárosát, ami éppen útba esik. Bár itt lakunk nem messze tőle, még sosem voltunk itt, de a herceg kastélyát, ami a hegyoldalból tekint le a völgybe, messziről is lehet látni, szóval már régen tervezgettem ide egy kirándulást :-)
Szerencsénk volt, mert alighogy beértünk Vaduz központjába, éppen indult a városnéző kisvonat, amire gyorsan fel is szálltunk, egy csapat indiai, néhány francia és pár angol turista mellé, sőt egy népes olasz család is az útitársunk volt :-) Az angol és német nyelvű idegenvezetésből nem értettek egy szót sem, de ez látszólag egyáltalán nem zavarta őket, vérbeli talján módra az egész utat végigviháncolták:-)
A kis csihuhu sofőrje egy nagyon kedves fickó volt, miután észrevette, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik tudnak németül, a fotostopoknál rengeteg érdekes dolgot mesélt nekünk Liechtensteinról. Például, hogy ez az egyetlen olyan ország, ami teljes egészében az Alpokban fekszik. Valójában nem olyan kicsi, mint amilyennek elképzeltem, mert összesen 11 településből áll. Vaduz a főváros, ahol kb. 5000 fő lakik, az ország népességének kb. 15%-a. Amikor az ember itt sétálgat, nem nagyon van olyan érzése, mintha egy fővárosban lenne éppen, inkább, mint egy kedves vidéki városkában. A főtéren, ha felnézünk a hegyoldalba, szuperül lehet látni a hercegi kastélyt, ami - a turisták nagy bánatára - sajnos nem látogatható, pedig ez a város legfőbb nevezetessége. Az idős uralkodó, II. János Ádám herceg biztos nem szereti a hívatlan vendégeket :-) Az idegenvezető azt is mesélte, hogyha a herceg a kastélyban tartózkodik, akkor ki van téve a nemzeti lobogó. Amikor mi ott voltunk, akkor nem volt kint, szóval a herceg épp máshol időzött :-) Viszont nagyon sok házon kint volt a zászló, mint megtudtuk, azért, mert éppen előző nap (augusztus 15-én) ünnepelték a Staatsfeiertagot, vagyis az Államünnepet, és ilyenkor minden liechtensteini kiteszi a zászlót :-) Az államünnep egyébként itt nem az államalapításra, vagy ilyesmire utal, hanem ilyenkor van Nagyboldogasszony ünnepe, és II.János Ádám édesapja augusztus 16-án ünnepelte a születésnapját, valószínűleg ez is közrejátszott, hogy ekkorra időzítették a nemzeti ünnepüket :-)
A városnézés első megállója a híres Vörös Ház volt, amelynek a története igencsak régre nyúlik vissza. A késő középkorban épült, valamikor az 1400-as években. Eredetileg magánkézen volt és lakóházként funkcionált, később az egyház birtokába került és istentiszteleteket tartottak benne. Az oltárt, amit annak idején itt használtak, ma a liechtensteini Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni. A hercegi kastélyhoz hasonlóan sajnos nem látogatható belülről, de kívülről csodaszép fotókat lehet készíteni róla és az előtte elterülő szőlőültetvényről :-) Érdekes, hogy Vaduz környékén sok szőlő van, ezekből (is) készülnek a finom, savanykás Rajna-menti borok.
Ezután körbevonatoztuk a várost, nagyon hangulatos kis utcákon hajtottunk át. A következő megálló Vaduz központja volt, itt található az ország kormányzati székhelye, amelynek érdekessége, hogy nemcsak a parlament működik itt, hanem egyéb hivatalok is, például a rendőrség és a fogda.
A két fenti fotón látható épületek közvetlenül egymás mellé vannak építve.Nem mondhatnám, hogy szokványos parlament-formája van - főleg, ha a másodikat nézzük :-) - , de egész Vaduzra jellemzőek a modern, sőt néhol igen furcsa építészeti elemek, dekorációk. Ezek a kis malacok például a Nemzeti Bank bejáratánál fogadják a látogatókat :-)
A játszótéren (bevallom, ezzel még én is játszottam egy kicsit :-))):
Nagyon tetszett Vaduzban az, hogy bár elég kicsi város, mégis emlékezetes marad ezek miatt a nem mindennapi szobrok és miegymások miatt, amik az utcát tarkítják. A parlament főépülete előtt látható kb. két méter magas, emberfejre emlékeztető színes valamik is feldobják a tér hangulatát:-)
A parlamenttől jobbra látható Vaduz gyönyörű neogótikus katedrálisa, a St.Florinskirche, amelyben a templom patrónusa, Szent Flórián ereklyéit őrzik.
Ha megkérdeznék tőlem, kinek ajánlom elsősorban Vaduzt, mint úticélt, akkor gondolkodás nélkül a postásokat és a bélyeggyűjtőket mondanám. Liechtenstein a külföldi országokban elsősorban a bankszektorról ismert - itt megjegyezném, hogy a hercegi család a világ leggazdagabb famíliái közé tartozik - de az itt kiadott különleges bélyegek is világhírűek. Vaduz egyik legérdekesebb látványossága a postamúzeum, ahol nemcsak liechtensteini, hanem számos külföldi - többek között magyar - bélyeg van kiállítva. Azt is megtudjuk, hogyan készülnek a bélyegek, a tervrajzoktól egészen a kivitelezésig. Az ajándéküzletekben is gyönyörű bélyegeket lehet kapni, a világ minden tájáról - láttam Magyar Posta feliratút is :-) A főutcán sétálva pedig lépten-nyomon belebotlunk ezekbe a járdát díszítő motívumokba:
Egyszóval, a bélyeggyűjtőknek itt a helye!!
A Städle-n, vagyis a főutcán találjuk a Nemzeti Múzeumot ( Landesmuseum) , ahol többek között földrajzi kiállítást, érmegyűjteményt tekinthetünk meg, illetve Liechtenstein híres szülötteinek életútjával ismerkedhetünk meg. A herceg értékes magángyűjteményének egy része is itt van kiállítva.
A vaduzi Kunstmuseum, vagyis Szépművészeti Múzeum elsősorban a modern- illetve kortárs művészet kedvelőinek ajánlott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése