Eddig egyszer voltam Spanyolországban, idén júniusban Barcelonában töltöttünk el néhány napot, de az valahogy nem volt olyan nagy hatással rám, bár nagyon sokan Európa egyik legszebb városának tartják. Malaga - habár közel sincs akkora turisztikai jelentősége, mint Barcelonának - nekem valahogy sokkal jobban tetszett, de ez valószínűleg azért van, mert engem egy kicsit Palermóra, Szicília fővárosára emlékeztetett, az pedig a szívemhez legközelebb álló városok egyike :-)A hasonlóság oka valószínűleg az, hogy csakúgy, mint Palermóban, ebben a városban is erősen érezhető a mór hatás az építészetet illetően.
A kikötőből gyalog indultunk el a városközpont felé és útközben máris megcsodálhattuk Malaga egyik legszebb homokos strandját, a Malaguetát. Ekkor még nagyon kevesen voltak a parton, hiszen reggel 9 óra felé járt az idő, de már ezekben a korai órákban is nagyon szépen sütött a nap. Olvastam, hogy ebben a városban - amely egyébként egyike Európa legdélebben fekvő városainak - még decemberben sem megy a hőmérséklet 20 fok alá, hó pedig egyetlenegyszer esett az egész 20. században :-)El is határoztam, hogy városnézés után, ha lesz még egy kis időnk, napozunk majd egy kicsit itt a strandon, de persze utána annyit mászkáltunk, hogy örültünk, hogy időben vissza tudtunk érni a fedélzetre :-)
A város két legfontosabb nevezetessége a 14.századból származó Gibralfaro vár és az Alcazaba nevű erődítmény. Elhatároztuk, hogy először a várat nézzük meg. El is indultunk gyalog toronyiránt, de 20 perc után rájöttünk, hogy fogalmunk sincs, hol vagyunk, így némi tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy fogunk egy taxit. Igen ám, de taxinak színét sem lehetett látni a környéken, így mentünk még vagy 20 percet, mire egy az utunkba akadt :-) azért nem volt hiába a sok gyaloglás, mert képet kaptunk arról, milyen is a város hangulata és közben utunkba akadt a híres malagai bikaviadal-aréna is. Ez a kb. 140 éves épület egyszerre csaknem 15000 embert tud befogadni. Bár éppen nem volt előadás, egy kicsit be tudtam kukucskálni a "harctérre", ahol a bikák vívják élet-halál harcukat a torreádorokkal.
A taxi aztán felvitt minket egészen a vár bejáratáig, ahol némi sorbanállás után megkaptuk a jegyet és végre elindulhattunk felfedezni a várat! Később rájöttünk, hogy ide gyalog is fel lehet jutni, méghozzá egy nagyon szép útvonalon. Csodálatos kilátás nyílik innen fentről a malagai kikötőre, tengerpartra, a városra és a mögötte fekvő kopár dombokra is. Fent a várfalon végig lehet sétálni, nyilak mutatják körbe végig az útirányt. A Gibralfaro név egyébként azt jelenti, hogy "a fény sziklája" és erre a névre vár igencsak rászolgált. Tényleg nagyon szép élmény idefentről gyönyörködni a kilátásban, a szikrázó napsütésben. A föníciaiak, akik a várost alapították, a legjobb helyre építették ezt a várat :-)
A várból később busszal mentünk le a parti sétányhoz, ahonnan néhány perces séta Malaga óriási katedrálisa, a La Manquita, amely Európa harmadik legnagyobb temploma. Szerettem volna lefényképezni, de ilyen közelről képtelenség volt, mert egyszerűen nem fért rá a képre, így aztán megelégedtem a toronnyal:-) nagyon érdekes volt a rengeteg pici erkély, amely a katedrális falát díszítette. Szívesen felfedeztem volna, hogy milyen helyiségek lapulnak az erkélyek mögött, de oda persze nem lehetett felmászni :-)
A fenti képen alól jobboldalt egy kis mogyoróstandot lehet látni. Az egész városban mindenütt lehet találkozni árusokkal, akik mogyit, mandulát meg ilyesmiket árulnak, szigorúan csak malagai termékeket :-) mi is vettünk és nagyon fincsi :-)
A Calle Lariosról ismét a parti sétány felé vettük az irányt, mert meg akartuk nézni a szépségéről híres malagai városházát. Útközben megálltunk ebédelni, én egy tányérnyi icipici sült halat meg kagylót rendeltem, ami nagyon, nagyon finom volt :-) Leöblítettük egy jó nagy pohár Sangriával a halakat és már indultunk is tovább.
A parti sétány egyébként fantasztikus, még amikor délelőtt itt sétáltunk, feltűnt a hihetetlen éles madárcsicsergés, és később, ahogy jobban megnéztem, rájöttem, hogy kis papagájok repkednek össze-vissza a hatalmas pálmafák tetején, és ők csapnak ilyen ribilliót:-)))) ez volt az első alkalom, hogy vadon élő papagájokat láttam, csak úgy, a fák körül repkedni, annyira szuper volt :-))))
A városháza (a fenti képen) egyébként tényleg gyönyörű, mögötte, a domb tetején pedig ott fekszik teljes életnagyságban az Alcazaba erőd. Gondoltuk, ha már idáig elgyalogoltunk, másszunk fel oda is:-) megérte, bár a mászás kicsit fárasztó volt, de a felvezető úton végig fényképeztünk, annyira szép volt a kilátás a tengerre :-)
Az erőd egyik bástyája:
A La Manquita katedrális:
A bikaviadal-aréna:
... és a malagai kikötő:
Az Alcazaba erőd érdekessége egyébként, hogy a helyén réges-régen egy római kori amfiteátrum állt, amelynek egy része még ma is látható. A többit viszont a mórok úgy a 10.század környékén lebontották, mert ebből építették meg magát az erődöt:-)
A tértől, ahol a római színház maradványait lehet megnézni, nem messze van a Picasso Múzeum, ahol a nagy művész rengeteg festménye van kiállítva. Innen néhány utcára pedig, a Playa de Merceden megtaláltuk Picasso szülőházát is, ugyanis ő a város egyik leghíresebb szülötte. De, mint megtudtam, Antonio Banderas is itt született :-)
Picasso szülőházába (fenti kép) is elmentünk, bár a művész csak 10 éves koráig élt itt, így inkább a családtagjaihoz kötődő emléktárgyakat nézhetünk itt meg. De van egy-két nagyon érdekes dolog is, például az anyakönyv, amibe annak idején a családban született gyerekeket jegyezték fel. Az egyik közeli templomban, az Iglesia de Santiagoban pedig Picasso keresztlevelét is meg lehet nézni.
Ezután csavarogtunk még egy kicsit a városban, megkóstoltuk a híres malagai bort, vettünk szuvenírt, élveztük a nyüzsgést:-)
Az idő közben úgy eltelt, hogy lassan indulni kellett vissza a kikötőbe. Útközben megcsodáltuk a malagai óriáskereket a tengerparton, és a kikötői jachtokat. Ekkor már a strandon is voltak jócskán emberek, akik élvezték a forró spanyol napsütést :-) Remélem, visszajövünk ide még egyszer, és akkor tuti én is kifekszem a strandra :-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése